Hova menjünk?
Prológ
Augusztus eleje, Balaton-part, 33 fok. Ülünk az árnyékban, de így is folyik rólunk az izzadság; a napra kimenni egy alapos kínzással ér fel. De jó volna most valahol hűvösebb helyen lenni – gondoljuk, például Bergenben. Sajnos ezen a nyáron ott sem volt ritka a 35 fok, így Norvégia csak egy ötlet marad. Viszont innentől kezdve a kisördög beköltözött a fejünkbe; idén még el kellene utaznunk külföldre. Persze a nagy meleget leszámítva a Balaton mellett is nagyon jó – két hetet terveztünk itt tölteni ezen a nyáron – de innentől kezdve mehetnékünk támadt. Kisfiunk Ádám már hat éves és még nem voltunk együtt külföldön – a pár napos kiruccanásokat leszámítva. A szabadságot már kivettük, az óvodában is szünet van, a lehető legjobb időzítés. Menjünk! – született meg a döntés.
Tervezés
Általában az utazások tervezését nem szoktuk az utolsó pillanatra hagyni, de eddig még nem volt semmilyen tapasztalatunk abban, hogy milyen kisgyerekkel utazni. Ráadásul egygyerekes szülőként valószínűleg jobban aggódunk, mint kéne; mi lesz ha megbetegszik, ha nem bírja a hosszú utat, stb? Szerencsére Ádit egyáltalán nem viselik meg a többórás utazások, a jövő évben mindenképpen utaztunk volna, így abban maradtunk, hogy ha 4-5 nap alatt meg tudjuk szervezni az utazást, akkor utazunk.
Az utolsó pillanatbsn vásárolt repjegyek köztudottan nem a legolcsóbbak, így már első naptól autós utazásban gondolkodtunk, a maximális távolságot az otthonunk és a célpont között 1.000km-ben határoztuk meg, azt is autópályán. Így az első ötletünk a Garda-tó volt, amiről elég hamar letettünk, mert szállást már nem találtunk, ahhoz meg nem volt különösebb kedvünk, hogy az első napot szálláskereséssel töltsük el. Közben megkérdeztük pár barátunkat a helyről akik már nyaraltak ott ebben az időben és mindenkinek az volt a véleménye, hogy ilyenkor zsúfolt, menjünk tavasszal vagy ősszel. Így lőttük ki Olaszországot.
Szóba került még Bled és Kotor is, de a szállások ezeken a helyeken is tele voltak, amin nem is csodálkoztunk. Még egyszer leírom, hogy nem, nem így szoktunk utazni, ez csak egy ad hoc ötlet volt és ha nem jött volna össze semmi, akkor maradtunk volna az eredeti tervnél, a Balatonnál. De a kisördög…
Megvan!
Vasárnap délután, újra itthon, egy nap már letelt a négy-ötből, hely még semmi, a szabit is aktualizálni kellene ha utazunk, mi legyen? Megyünk, vagy maradunk?
-Fruzsi nem Zürichben lakik? – kérdeztem a feleségemtől hirtelen. Mintha karácsonykor meghívtak volna minket magukhoz.
És innentől felgyorsultak az események. Aznap este már tudtuk, hogy a következő pénteken utazunk SVÁJC-ba! Svájc, álmaim országa. 2001-ben – pont a WTC elleni támadás idején – már 1 hetet eltöltöttem ott a barátaimmal (ők mára már Ádi keresztszüleivé avanzsáltak), és már most hatalmas izgalommal vártam az újabb találkozást. Minden emlék előjött; a gleccserbe fagyott kismammut, a festett ördög az alagút bejáratánál, a gleccser jegében áttelelő motorosszán és az azóta részben leégett, de helyreállított luzerni fahíd is. Pontosan emlékszem mennyire értetlenül és összezavarodottan bámultuk a tévében a New York-i képeket, aznap este minden ház ablakában egy mécses világított.
Készülődés, vásárlások
A célállomás megvolt, most már csak az indulásig hátralévő 4 napot kellett ügyesen beosztani, hogy munka mellett legyen idő az út megtervezésre (nem lett), illetve a legszükségesebb dolgok beszerzésére. Mivel ilyen ügyeen találtunk szállást (na jó, meghívattuk magunkat) a főzés-kérdést nem volt túl bonyolult megoldani, de a biztonság kedvéért pár doboz konzervet, pár doboz tejet, sajtot (elég vicces), szalámit, paradicsomot, paprikát, ásványvizet beszereztünk. Ezekről később “természetesen” kiderült, hogy nyugodtan maradhattak volna itthon, mert a svájci élelmiszerláncok a magyarországihoz hasonló árakkal dolgoznak. A méz az Svájcban nem olcsó, így 3 kiló akácméz is a dobozokba került ajándék gyanánt.
Kaja pipa, mi kellhet még? Útikönyv! Az egyik kedvenc sorozatunk a Marco Polo útikönyvek, ezért még szerda kora este nagy nehezen sikerült egyet beszerezni, mert alig lehetett kapni valahol. Nézegettük a Barangoló sorozatot is, ez annak lehet jó választás akinek nem a méret a lényeg, ugyanis ez egy elég picike kis (zseb)könyv. Friss szerzeményemmel indultam a fogorvosomhoz, de valahogy hiányérzetem volt a lapokat olvasgatva, ezért még a váróból – ugyan háromszoros áron – megrendeltem az Útitárs nagyalakú könyvét, ami végül legfőbb társunk lett az úton, ugyanis csütörtök este még sikerült átvennem.
Pénzügyek
Magyarországon forintot használunk, Svájcban nem. Ebből következik, hogy érdemes valamennyi helyi fizetőeszközt és bankkártyát magunkkal cipelni, ha nem szeretnénk kiszúrni magunkkal. Ez nálunk úgy nézett ki, hogy szerda este beestem a legelső szembejövő pénzváltóba és váltottam 40 CHF-et (többet nem tudtam, mert a fogorvost ki kellett fizetnem, a pénzváltó meg nem szerette volna ha kártyával fizetek). Mellesleg nem is állt szándékomban több forintot beváltani, mert van Revolut kártyám és a svájci vásárlásokat azon keresztül szerettem volna bonyolítani.
Valószínűleg sokan nem hallottatok még erről a kártyáról, de ez a KELL kategória annak aki sokat utazik külföldre. Röviden – mert hosszan nemsokára születik egy nagyon alapos írás a témában – csak annyit érdemes tudni róla, hogy egy teljesen mindennapi bankkártyaként viselkedik, fizethetünk vele (szinte) bárol, de ami most nekünk a legfontosabb; teljesen ingyenesen (értsd: költségmentesen) vehetünk le róla valutát külföldön a bankautomatákból. Nálunk ez úgy nézett ki, hogy a kártya telefonos applikációján keresztül 300 CHF-et töltöttem a kártyára (Svájcban még ugyanennyit) és meg is voltunk.
Viszont itt is felhívnám a figyelmet, hogy kizárólag ezzel a bankkártyával senki ne induljon útnak, érhetik meglepetések, de kiegészítő fizetési lehetőségnek tökéletes.
Telefonálás, internet
Telefonálni Svájcban is kell, nem beszélve a navigációról. Mivel Svájc nem EU tag, a kedvező adatroaming- és percdíjak nem vonatkoznak rá, így ha ott telefonálsz, ne adj Isten internetezel, a nyaralásod költségét akár meg is duplázhatod. De ugye Facebook és Snapchat nélkül nem élet az élet, illetve az Instán is meg kell mutatni hol járunk, ezért valamilyen megoldást kellett találni – mindezt 2 nap alatt. Vajon találtunk? Hát persze!
A hazai szolgáltatók közül a Vodafone-nál Svájc az EU-s országokkal megegyező paraméterekkel bír; belföldi díjakért netezhetsz, telefonálhatsz, küldhetsz üzenetet. Így ha nincs Vodás előfizetésed, erősen ajánlott elgondolkodni egy Vodafone Tuti kártyás csomag beszerzésén 1 Gb-os meg nem újuló internettel (Waze és normál internet használat mellett elég egy hónapig), pontos leírás itt érhető el.
Miután feltöltöttem az elfekvőben lévő Vodás kártyám egyenlegét, megrendeltem az internetet, aktiváltam a roamingot, kész is voltam mindennel.
Napi tipp: van UPC-s interneted? Olvasd el ezt a cikket, regisztrálj és így már Svájcban is tudod használni a Wi-Free szolgáltatást!
Biztosítás
Utolsó lépésként a biztosítás megkötése volt hátra. Szerencsére jópár on-line alkusz létezik, ahol percek alatt meg lehet kötni az utasbiztosítást. Nagyságrendileg 15.000ft elég volt hármunk 11 napos biztosításásra (kissé hipohonder lévén beletettem mindent amit találtam), így csütörtök este 10:00 körül minden készen állt a másnap hajnali indulásra.
A következő bejegyzésünkben az odaútról tudhattok meg többet.
